A zsírok az életünk részét képezik, mégpedig a szó szoros értelmében, hiszen testünk felépítéséért, védelméért felelősek, és az élettani folyamataink működéséhez adják a „motorolajat”. Számos kémiai szerkezete létezik, azonban, ami közös bennük, hogy akárcsak a szénhidrátok energiát szolgáltatnak a szervezetünknek. A magyar konyhában előszeretettel használjuk őket az ételkészítések alapjaként, kik jobban, kik kevésbé.
Most pedig nézzük az örökzöld kérdést: Zsír vagy olaj? Vaj vagy margarin? Sajnos, a dolog nem ilyen egyszerű, hogy bátran kijelentsük, melyik a jobb. Ezért, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy számára éppen melyik az ideális társ a mindennapokban.
Az állati eredetű zsírok (disznó, kacsa, liba, tyúk) jóval előbb terjedtek el, mint a különböző olajok, ezért a régi korok számára egészen elképesztő lehet, hogy minek a „mesterséges” olaj, ha itt van a házi forrás? Pontosan ennek és társának, a vajnak az előnye a természetességből fakad. De! Ma már ismeretes az is, hogy milyen hosszú távú hatásokat képes produkálni a szív- és érrendszerre nézve. Ezeket anno nem tudhatták, hiszen a magasvérnyomás és az érelmeszesedés évtizedek alatt alakul ki. Ezekben genetikai faktorok is szerepet játszanak, ám a tény az tény, hogy az esetleges érrendszeri lerakódások révén plakkok képződhetnek, melyek beszűkítik az ereket, így kialakítva az imént említett folyamatokat.
Az étolaj sokkal kedvezőbb ezen folyamatokat tekintve, mivel nem tartalmaz telített zsírsavakat, melyek „megtelepedhetnének” az érhálózatban. Holott, az is igaz, hogy egyfajta mesterségesebb előállítást igényelnek. Erre is, természetesen vannak különféle szabályozások, hogy mely vegyi anyagból mennyit tartalmazhat, így nem rendelkezik direkt károsító hatással. A kókuszzsír pedig nem más, mint egy telített (mint, az állati) zsírokat tartalmazó növényi zsiradék. Tehát, bármennyire is növényi eredetű, az erekre nézve ugyanazt a hatást fejti ki.
Érdekes elgondolás az is, miszerint régen nem volt ennyi betegség, orvoshoz járás ilyen tekintetben. Erre az adhatja a magyarázatot, hogy az emberek jórésze fizikai munkával kereste napi kenyerét. Ez a fajta mozgás, ugyanis a legtöbb esetben pulzusszám emelkedéssel jár, ami kardio mozgásformának bizonyul, és ami hatékony a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében. A gond ott lehet, ha valaki ezen fajta magyar konyhán nőtt fel, de manapság ülőmunkát végez, mely semmilyen pulzusszám emelkedéssel nem jár. Ennek ellensúlyozására jöhet képbe a sport, vagyis a heti 150 perces kardio mozgásforma.
Egészséges emberként mint mindenben, itt is fő a változatosság, ne zárkózzunk el teljesen egyik vagy másik használatától. Továbbá, próbáljunk ki olyan sütési technikákat is, melyek minimális zsiradék felhasználást igényelnek, mint például a forró levegős fritőz, amellyel hosszú távon spórolhatunk is.
Néha pedig, a finomabb íz kedvéért nyugodtan kenjük meg vékonyan kalácsunkat vajjal, és bátran süssünk olajban is. Hogy hogyan és mivel, azt a következő cikkemben elárulom.[i]
Kovács Viktória
[i] https://infozio.wordpress.com/2020/03/09/alapanyag-kisokos-avagy-mit-erdemes-tudni-a-kulonbozo-olajos-magvakrol/
képek: pixabay
InfoZió-Magazin’ PTE Egészségtudományi Kar 
Hozzászólás